A kastély története
1466
1466-ban hallunk először a Fiatfalván birtokos főrendű Geréb családról, amelynek a 15. század óta itt állt az udvarháza, a ma is álló kastély helyén. Erről az épületről nem maradt írott adat, feltételezés, hogy 1588-ban Geréb György által sor került az udvarház javíttatására, vagy más gazdasági épület építtetésére. 1625-ben Geréb András, Bethlen Gábor testőrkapitánya a leomlott udvarházat kőből, vár alakjában újraépíttette.
1628
1628-ban, Geréb András halála után, utódot nem hagyva maga után, a kincstárra szálltak a birtokok, melyeket Bethlen Gábor fejedelem ifjabb Székely Mózesnek, Udvarhelyszék királybírájának és jegyesének, Lónai Juditnak adományozott.
1635
I. Rákóczi György 1635-ben brenhidai Huszár Mátyásnak, étekfogójának, Marosszék főkirálybírájának adta a Fiatfalván levő egész kastélyt a hozzátartozó birtokokkal, mely Székely Mózes birtokában volt, de hűtlensége miatt a fejedelemre szállott. Huszár Mátyás 1652-ben elhunyt, s két leánya közül Huszár Borbála, első férje után Torma Görgyné örökölte a fiatfalvi kastélyt. Huszár Borbála és második férje, Hídvégi Nemes János 1676 februárjában a fiatfalvi kastélyban tartották lakodalmukat.
1714
1718 tavaszán, amikor Hermányi Dienes József Fiatfalván járt, a kastélyt nagyon romladozott állapotban találta. Megemlíti a közelmúltban befejezett felújítási munkálatokat is, amit a kastély udvari templomának stukkós boltívén található Nemes Domokos nevének felirata is bizonyít, amely ma is látható (ND 1714).
1800
Nemes Domokos után a kastélyt testvérének, Nemes Mátyásnak negyedik gyermeke, Nemes Klára örökölte, illetve kivásárolta a Torma rokonoktól. Nemes Klára 1800-ban bekövetkező halála után mindene egyetlen lányára, Wesselényi Farkasné Bethlen Juliannára szállt. 1804-ben Julianna is meghalt, ezután három lánya és második férje, Haller Antal pereskedést indítottak az örökségért. A birtokmegosztás eredményeképpen a fiatfalvi jószágot Wesselényi Orsolya, Mikó István felesége kapta.
1805
1817
1855
1866
Zakariás Antal halála után Ábránfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája és lozsádi b. Györffy Ágnes 1866-ban vásárolták meg a kastélyt 40 000 forintért. Ugron János 1882-ben bekövetkező halála után fia, Ábránfalvi Ugron Zoltán örökli a birtokot, aki 1892-ben a Fővárosi Országgyűlés képviselője lesz. Folyóiratokból tudunk meg többet a kastély tulajdonosainak életéről, illetve a gazdaságról: a ménesről, ami 20 kancából és 45 csikóból áll, illetve szeszfőzdéről, amelynek többségi tulajdonosa Ugron Zoltán. A Székely Nemzet 1896-ban beszámol Ugron Zoltán és Nagy Margit esküvőjéről, amit Mikó Árpád házában tartottak meg, feltehetően azért, mert a Fiatfalvi kastélyban munkálatok zajlottak. Szintén a gazdaság állapotát dícséri, hogy Fodor József, a fiatfalvi kastély kertésze aranyérmet nyer a Fiatfalván termesztett zöldségekért.
1928
1949
1949
Zakariás Antal
1949-ben – az épületet államosították és az állami gazdaság irodái működtek a kastély épületében.
Érdekesség: Az Ugron-kastély ma is őrzi a a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 leírt épület formáját. Végigjárva termeit, jó néhány részlet, építészeti jellegzetesség még mindig felfedezhető a régiből, ugyanúgy ahogyan azt a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 ismertette, bizonyítva, hogy teljes egészében az 1817-es újjáépítés sem változtatta meg a hajdani kastélyt.
1928
Ugron Zoltán
1928-ban meghal Ugron Zoltán, a mintagazdaságot utódai viszik tovább, öt gyermeke: Anna, János, István, Mária és Pál, és valamennyi fiút neves magyarországi mezőgazdasági akadémiákon képezték ki.
A fiatfalvi Ugron kastély lakói a nemesség átlagos életét élték, annak megfelelően gazdálkodtak és építkeztek. Egyszerűség és munkás élet uralkodott a kastélyban. Fölösleges és haszontalan költségek nem voltak jellemzőek az itt lakók életére. Az udvarban fellelhető gazdasági épületek, kertek inkább a munkára és önellátásra való berendezkedést sejtetik.
A mi történetünk…
2005
A kastély tulajdonjogát visszaszerző eredeti tulajdonosoknak az állagromlás, pusztulás megállítására nem volt anyagi lehetőségük, ezért határozták el, hogy megpróbálják azt családon belül értékesíteni. A Budapesten élő Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja is ekkor értesült a kastély sorsáról. Ezután döntöttek férjével, Maróty Miklóssal a kastély megvásárlása, megmentése mellett.
2010
Az új tulajdonosok 2010-ben felújították a teljes tetőszerkezetet. Az épületen 6 hónapon keresztül 16 ács dolgozott, tető és födém gerendákat pótoltak és javítottak, a tetősíkban beton koszorú került kialakításra, és az épület összes cserepét, 50.000db-ot újra cserélték, az épülettől a vizet elvezették. A kastély gyakorlatilag ekkor menekült meg a további gyors ázástól, pusztulástól.
2019
2019-ben a kastély tulajdonosai elhatározták, hogy felújítják és új funkciókkal látják el a tulajdonukban lévő Fiatfalvi Ugron kastélyt, amely eddigi állapotában nem volt látogatható és semmilyen turisztikai funkció ellátására nem volt alkalmas.
2021-2024
Egy 2,5 évig tartó projekt során a kastély méltó módon felújításra került, amely azóta szálláshelyként és rendezvényközpontként üzemel. A tulajdonosok, tervezők és építők kiemelten figyeltek az igényes modern elvárásoknak megfelelő tervezésre és kivitelezésre. A korabeli elemeket igyekeztek különböző építészeti megoldásokkal szabadon hagyni, megmutatni a látogatóknak, amellyel izgalmas enteriőr született. Teljesen megújultak a báltermek, saját fürdőszobás vendég szobák kerültek kialakításra. Az épület nagy értéke a restaurált saját kápolna és a keresztboltozatos történelmi pince. Az épület rekonstrukciója mellett a területen kialakításra került egy reneszánsz kert, valamint az angol park is megújult.
Hivatkozás: Ibolya, Sándor-Zsigmond, A FIATFALVI KASTÉLY ÉS LAKÓINAK ÉLETMÓDJA EGY 1805-ÖS CONSCRIPTIO ALAPJÁN, Acta Siculica 2009, 605–622