A kastély története

1466

1466-ban hallunk először a Fiatfalván birtokos főrendű Geréb családról, amelynek a 15. század óta itt állt az udvarháza, a ma is álló kastély helyén. Erről az épületről nem maradt írott adat, feltételezés, hogy 1588-ban Geréb György által sor került az udvarház javíttatására, vagy más gazdasági épület építtetésére. 1625-ben Geréb András, Bethlen Gábor testőrkapitánya a leomlott udvarházat kőből, vár alakjában újraépíttette.

1628

628-ban, Geréb András halála után, utódot nem hagyva maga után, a kincstárra szálltak a birtokok, melyeket Bethlen Gábor fejedelem ifjabb Székely Mózesnek, Udvarhelyszék királybírájának és jegyesének, Lónai Juditnak adományozott.

1635

I. Rákóczi György 1635-ben brenhidai Huszár Mátyásnak, étekfogójának, Marosszék főkirálybírájának adta a Fiatfalván levő egész kastélyt a hozzátartozó birtokokkal, mely Székely Mózes birtokában volt, de hűtlensége miatt a fejedelemre szállott. Huszár Mátyás 1652-ben elhunyt, s két leánya közül Huszár Borbála, első férje után Torma Görgyné örökölte a fiatfalvi kastélyt. Huszár Borbála és második férje, Hídvégi Nemes János 1676 februárjában a fiatfalvi kastélyban tartották lakodalmukat.

1718

1718 tavaszán, amikor Hermányi Dienes József Fiatfalván járt, a kastélyt nagyon romladozott állapotban találta. Megemlíti a közelmúltban befejezett felújítási munkálatokat is, amit a kastély udvari templomának stukkós boltívén található Nemes Domokos nevének felirata is bizonyít, amely ma is látható (ND 1714).

1718

1800

Nemes Domokos családjáról semmit sem tudunk, a kastélyt testvérének, Nemes Mátyásnak negyedik gyermeke, Nemes Klára örökölte, illetve kivásárolta a Torma rokonoktól. Nemes Klára 1800-ban bekövetkező halála után mindene egyetlen lányára, Wesselényi Farkasné Bethlen Juliannára szállt. 1804-ben Julianna is meghalt, ezután három lánya és második férje, Haller Antal pereskedést indítottak az örökségért. A birtokmegosztás eredményeképpen a fiatfalvi jószágot Wesselényi Orsolya, Mikó István felesége kapta.

1805

1805-ben leltár készült a kastély és a hozzátartozó birtokok számbavétele során, amely Bethlen Julianna halála utáni helyzetet rögzíti. A kastély elhagyatott, kiüresített állapotban volt, a grófné szinte minden ingóságát elszállították Fiatfalváról, nagyrészt eladták.

1855

Mikó István és Wesselényi Orsolya lánya, Mikó Róza a Mikók másik ágából származó Mikó Miklós felesége lett. Az épület mai formáját 1817 körül nyerte el, amikor Mikó Miklós azt barokk stílusban újjáépítette. 1855-ben eladták Zakariás Antal bányavállalkozónak. A kastély kétszázhúsz év után először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de már nem lakta.

1866

Zakariás Antal halála után Ábránfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája és lozsádi b. Györffy Ágnes 1866-ban vásárolták meg a kastélyt 40 000 forintért. Ugron János 1882-ben bekövetkező halála után fia, Ábránfalvi Ugron Zoltán örökli a birtokot, aki 1892-ben a Fővárosi Országgyűlés képviselője lesz. Folyóiratokból tudunk meg többet a kastély tulajdonosainak életéről, illetve a gazdaságról: a ménesről, ami 20 kancából és 45 csikóból áll, illetve szeszfőzdéről, amelynek többségi tulajdonosa Ugron Zoltán. A Székely Nemzet 1896-ban beszámol Ugron Zoltán és Nagy Margit esküvőjéről, amit Mikó Árpád házában tartottak meg, feltehetően azért, mert a Fiatfalvi kastélyban munkálatok zajlottak. Szintén a gazdaság állapotát dícséri, hogy Fodor József, a fiatfalvi kastély kertésze aranyérmet nyer a Fiatfalván termesztett zöldségekért.

1928

1928-ban meghal Ugron Zoltán, a mintagazdaságot utódai viszik tovább, öt gyermeke: Anna, János, István, Mária és Pál, és valamennyi fiút neves magyarországi mezőgazdasági akadémiákon képezték ki.

1949

1949-ben – az épületet államosították és az állami gazdaság irodái működtek a kastély épületében.

Érdekesség: Az Ugron-kastély ma is őrzi a a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 leírt épület formáját. Végigjárva termeit, jó néhány részlet, építészeti jellegzetesség még mindig felfedezhető a régiből, ugyanúgy ahogyan azt a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 ismertette, bizonyítva, hogy teljes egészében az 1817-es újjáépítés sem változtatta meg a hajdani kastélyt.

1949

Zakariás Antal

1949-ben – az épületet államosították és az állami gazdaság irodái működtek a kastély épületében.

Érdekesség: Az Ugron-kastély ma is őrzi a a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 leírt épület formáját. Végigjárva termeit, jó néhány részlet, építészeti jellegzetesség még mindig felfedezhető a régiből, ugyanúgy ahogyan azt a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 ismertette, bizonyítva, hogy teljes egészében az 1817-es újjáépítés sem változtatta meg a hajdani kastélyt.

1949

1928

Ugron Zoltán

1928

A fiatfalvi Ugron kastély lakói a nemesség átlagos életét élték, annak megfelelően gazdálkodtak és építkeztek. Egyszerűség és munkás élet uralkodott a kastélyban. Fölösleges és haszontalan költségek nem voltak jellemzőek az itt lakók életére. Az udvarban fellelhető gazdasági épületek, kertek inkább a munkára és önellátásra való berendezkedést sejtetik.

A mi történetünk…

1990

A kastély épületet a kommunista időszak alatt az állami gazdaság használta, majd 1990-től lakatlan volt. Az állami gazdaság a használat során lelakta, mégis a legjelentősebb károk a rendszerváltás után keletkeztek, amíg a román állam és az eredeti tulajdonosok visszaigénylése körüli pereskedés zajlott. A kastély tulajdonjogát visszaszerző eredeti tulajdonosoknak az állagromlás, pusztulás megállítására nem volt anyagi lehetőségük, ezért határozták el 2005-ben, hogy megpróbálják azt családon belül értékesíteni. A Budapesten élő Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja is ekkor értesült a kastély sorsáról. Ezután döntöttek férjével, Maróty Miklóssal a kastély megvásárlása, megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újracserepezésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.

1990

2019-ben a kastély tulajdonosai elhatározták, hogy felújítják és új funkciókkal látják el a tulajdonukban lévő Fiatfalvi Ugron kastélyt, amely eddigi állapotában nem volt látogatható és semmilyen turisztikai funkció ellátására nem volt alkalmas. A projekt kereteiben újra közművesítették és méltó módon felújították a kastélyépületet, amely szálláshelyként és rendezvényközpontként üzemel. A 3 évig tartó felújítás során kiemelten figyeltek az igényes modern elvárásoknak megfelelő tervezésre és kivitelezésre. A korabeli elemeket igyekeztek különböző építészeti megoldásokkal szabadon hagyni, megmutatni a látogatóknak, amellyel izgalmas enteriőr született. Teljesen megújultak a báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák kerültek kialakításra. Nagy hozzáadott értéke a keresztboltozatos történelmi pince és a restaurált saját kápolna.

Ennek a 2021-2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély, a reneszánsz kert és az angol park, a nagyközönség számára elérhetőnek.

Hivatkozás: Ibolya, Sándor-Zsigmond, A FIATFALVI KASTÉLY ÉS LAKÓINAK ÉLETMÓDJA EGY 1805-ÖS CONSCRIPTIO ALAPJÁN, Acta Siculica 2009, 605–622

Az Ugron Kastély élménye innen kezdődik!

Legyen részese az Ugron Kastély varázsának!