1466-ban hallunk
először a Fiatfalván birtokos főrendű Geréb családról, amelynek a 15. század óta itt állt az
udvarháza, a ma is álló kastély helyén. Erről az épületről nem maradt írott adat, feltételezés,
hogy 1588-ban Geréb György által sor került az udvarház javíttatására, vagy más gazdasági épület
építtetésére. 1625-ben Geréb András, Bethlen Gábor testőrkapitánya a leomlott udvarházat kőből,
vár alakjában újraépíttette.
1466
1628
1628-ban, Geréb András
halála után, utódot nem hagyva maga után, a kincstárra szálltak a birtokok, melyeket Bethlen
Gábor fejedelem ifjabb Székely Mózesnek, Udvarhelyszék
királybírájának és jegyesének, Lónai Juditnak adományozott.
1635
I. Rákóczi György
1635-ben brenhidai Huszár Mátyásnak, étekfogójának, Marosszék
főkirálybírájának adta a Fiatfalván levő egész kastélyt a hozzátartozó birtokokkal, mely Székely
Mózes birtokában volt, de hűtlensége miatt a fejedelemre szállott. Huszár Mátyás 1652-ben
elhunyt, s két leánya közül Huszár Borbála, első férje után Torma
Görgyné örökölte a fiatfalvi kastélyt. Huszár Borbála és második férje, Hídvégi Nemes János 1676 februárjában a fiatfalvi kastélyban tartották
lakodalmukat.
1718
1718 tavaszán, amikor
Hermányi Dienes József Fiatfalván járt, a kastélyt nagyon romladozott állapotban találta.
Megemlíti a közelmúltban befejezett felújítási munkálatokat is, amit a
kastély udvari templomának stukkós boltívén található Nemes Domokos nevének felirata is
bizonyít, amely ma is látható (ND 1714).
1800
Nemes Domokos
családjáról semmit sem tudunk, a kastélyt testvérének, Nemes Mátyásnak negyedik gyermeke,
Nemes Klára örökölte, illetve kivásárolta a Torma rokonoktól.
Nemes Klára 1800-ban bekövetkező halála után mindene egyetlen lányára, Wesselényi Farkasné Bethlen Juliannára szállt. 1804-ben Julianna is
meghalt, ezután három lánya és második férje, Haller Antal pereskedést indítottak az örökségért.
A birtokmegosztás eredményeképpen a fiatfalvi jószágot Wesselényi Orsolya, Mikó István felesége
kapta.
1805
1805-ben leltár készült a kastély és a hozzátartozó birtokok számbavétele
során, amely Bethlen Julianna halála utáni helyzetet rögzíti. A kastély elhagyatott,
kiüresített állapotban volt, a grófné szinte minden ingóságát elszállították Fiatfalváról,
nagyrészt eladták.
1855
Mikó István és
Wesselényi Orsolya lánya, Mikó Róza a Mikók másik ágából származó Mikó Miklós felesége lett. Az
épület mai formáját 1817 körül nyerte el, amikor Mikó Miklós azt barokk stílusban
újjáépítette. 1855-ben eladták Zakariás Antal bányavállalkozónak. A kastély kétszázhúsz év után
először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de már
nem lakta.
1866
Zakariás Antal halála
után Ábránfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája és lozsádi b. Györffy Ágnes 1866-ban
vásárolták meg a kastélyt 40 000 forintért. Ugron János 1882-ben bekövetkező halála után fia,
Ábránfalvi Ugron Zoltán örökli a birtokot, aki 1892-ben a Fővárosi Országgyűlés képviselője
lesz. Folyóiratokból tudunk meg többet a kastély tulajdonosainak életéről, illetve a
gazdaságról: a ménesről, ami 20 kancából és 45 csikóból áll, illetve szeszfőzdéről, amelynek
többségi tulajdonosa Ugron Zoltán. A Székely Nemzet 1896-ban beszámol Ugron Zoltán és Nagy
Margit esküvőjéről, amit Mikó Árpád házában tartottak meg, feltehetően azért, mert a Fiatfalvi
kastélyban munkálatok zajlottak. Szintén a gazdaság állapotát dícséri, hogy Fodor József, a
fiatfalvi kastély kertésze aranyérmet nyer a Fiatfalván termesztett zöldségekért.
1928
1928-ban meghal Ugron
Zoltán, a mintagazdaságot utódai viszik tovább, öt gyermeke: Anna, János, István, Mária és Pál,
és valamennyi fiút neves magyarországi mezőgazdasági akadémiákon képezték ki.
1949
1949-ben – az épületet államosították és az állami gazdaság irodái működtek
a kastély épületében.
Érdekesség: Az Ugron-kastély ma is őrzi a a
Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 leírt épület formáját. Végigjárva termeit, jó
néhány részlet, építészeti jellegzetesség még mindig felfedezhető a régiből, ugyanúgy ahogyan
azt a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 ismertette, bizonyítva, hogy teljes
egészében az 1817-es újjáépítés sem változtatta meg a hajdani kastélyt.
A mi történetünk…
A kastély épületet
a kommunista időszak alatt az állami gazdaság használta, majd 1990-től lakatlan
volt. Az állami gazdaság a használat során lelakta, mégis a legjelentősebb károk a
rendszerváltás után keletkeztek, amíg a román állam és az eredeti tulajdonosok
visszaigénylése körüli pereskedés zajlott. A kastély tulajdonjogát visszaszerző eredeti
tulajdonosoknak az állagromlás, pusztulás megállítására nem volt anyagi lehetőségük,
ezért határozták el 2005-ben, hogy megpróbálják azt családon belül értékesíteni. A
Budapesten élő Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja is ekkor értesült a
kastély sorsáról. Ezután döntöttek férjével, Maróty Miklóssal a kastély
megvásárlása, megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további
romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újracserepezésével, majd a
hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett
szükség.
1990
2019-ben a kastély
tulajdonosai elhatározták, hogy felújítják és új funkciókkal látják el a tulajdonukban
lévő Fiatfalvi Ugron kastélyt, amely eddigi állapotában nem volt látogatható és
semmilyen turisztikai funkció ellátására nem volt alkalmas. A projekt kereteiben újra
közművesítették és méltó módon felújították a kastélyépületet, amely szálláshelyként
és rendezvényközpontként üzemel. A 3 évig tartó felújítás során kiemelten figyeltek az
igényes modern elvárásoknak megfelelő tervezésre és kivitelezésre. A korabeli elemeket
igyekeztek különböző építészeti megoldásokkal szabadon hagyni, megmutatni a látogatóknak,
amellyel izgalmas enteriőr született. Teljesen megújultak a báltermek, saját fürdőszobás
szállodai szobák kerültek kialakításra. Nagy hozzáadott értéke a keresztboltozatos történelmi
pince és a restaurált saját kápolna.
Ennek a 2021-2024 közt zajló rekonstrukciónak
eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély, a reneszánsz kert és az angol park,
a nagyközönség számára elérhetőnek.
Hivatkozás: Ibolya, Sándor-Zsigmond, A FIATFALVI
KASTÉLY ÉS LAKÓINAK ÉLETMÓDJA EGY 1805-ÖS CONSCRIPTIO ALAPJÁN, Acta Siculica 2009, 605–622
2019